A Szegedi Tudományegyetem Lézerkutató Központjában egy különleges esemény alkalmával egyedi Gömböc ajándékokkal köszöntötték a Nobel-díjas kutatókat. A Gömböc, mint az első ismert konvex, homogén tárgy, csupán egy stabil és egy instabil egyensúlyi ponttal rendelkezik. Anne L’Huillier Gömböcén a 170-es szám szerepel, tisztelegve ezzel a lundi csoport által 2004-ben elért 170 attoszekundumos impulzus előtt. Krausz Ferenc Gömböcén pedig az 80-as szám látható, emlékeztetve 2008-ban elért 80 attoszekundumos impulzusaira, amelyekért még a Guinness is oklevéllel jutalmazta.

1995-ben merült fel először a Gömböc létezésének lehetősége, de csak tíz évvel később sikerült bizonyítani, hasonlóan az attoszekundumos impulzusok felfedezéséhez.

Szeged büszkén ünnepelte pénteken Anne L’Huillier Nobel-díjas fizikust és Krausz Ferencet, akik részt vettek az ELI ALPS Lézerkutató Központban rendezett Attoszekundumos szimpóziumon és mérföldkő avatáson. Az esemény emléket állított az elmúlt évek legnagyobb tudományos eredményeinek.

Anne L’Huillier, a Lundi Egyetem Atomfizika tanszékén professzorként dolgozó francia-svéd szakértő a „Az attoszekundumos impulzusokhoz vezető út” című előadásában mutatta be a tudományterület fejlődését és kutatási eredményeit. Szoros szakmai kapcsolat fűzi a szegedi központhoz, ahol jelentős szerepet játszott a Sylos GHHG lézer kialakításában.

A 2023-as fizikai Nobel-díj Pierre Agostini, Krausz Ferenc és Anne L’Huillier részére ítéltek kísérleti módszerekért, amelyek attoszekundumos fényimpulzusokat hoznak létre az elektronok dinamikájának tanulmányozására. Az ELI ALPS kutatási profiljában az attoszekundumos fizika kiemelt szerepet kap, amely a tudományterület jelentős előrelépéseként emelkedik ki.

A mérföldkő nemcsak a Nobel-díjasok tiszteletére szolgált, hanem fontos eseményként szerepel a kutatóközpont tudománytörténeti idővonalán.
Varjú Katalin, az ELI ALPS tudományos igazgatója köszöntő szavaiban kifejezte, mekkora megtiszteltetés számukra, hogy a Nobel-díjjal elismert teljesítményt együtt ünnepelhetik a kutatóközpont egyik mérföldkövével.

Dr. Karikó Katalin, az mRNA-alapú vakcinák kutatásának meghatározó alakja, szintén Szegeden kezdte tudományos pályafutását. Az általa elért eredmények, amelyek kiemelkedő fontosságúak voltak az egész világot érintő járványok elleni védekezésben, rávilágítanak arra, hogy a tudományos kutatások elengedhetetlen szerepet játszanak a globális kihívások megoldásában.

Szeged büszkén üdvözli a Nobel-díjasokat, akik hozzájárultak a tudomány legújabb áttörésének megvalósításához és az ELI ALPS világszínvonalú működéséhez. Az esemény a tudományos közösség elkötelezettségének jelképe is, amely a jövő kutatási kihívásait tűzi ki célul.